"Elbeszélések százait lehetne idézni. Mind különbözik, egy különleges tulajdonság azonban valamennyit összeköti: a gazdaság és a politika elvont fogalma összekapcsolódik bennük azokkal a konkrét folyamatokkal, amelyeket e fogalmaknak az emberi szervezetben hirtelen elindítanak. Az efféle történetek valóságos kincset jelentenek a szakszervezetek számára. Homérosznál az Olümposz istenei rivalizálásuk közben szenvedélyt szítanak az emberekben, nevetésre késztetik, gyászba taszítják õket. A mi történeteinkben azonban a kizsákmányolás, az uralom vagy a szolidaritás nyilvánvalóan mesterségesen megalkotott fogalmai törnek utat zajosan a hús-vér valóság felé. E történetek testet teremtenek nekik, életet lehelnek beléjük, arcukra mosolyt csalnak, fellobbantják a haragjukat, vagy éppen kioltják azt a halállal. Ezek az elbeszélések egytõl egyig arról árulkodnak, hogy a valóságban milyen egyszerûnek látszhatnak felettébb bonyolult jelenségek, egyszersmind arra is rávilágítanak, hogy igazából semmi sem olyan egyszerû. Ibergekumene tsores iz gut tsu dertseyln, mondja egy jiddis mondás: „Jót tesz az embernek, ha kiadja magából a váratlanul jött bajokat”. Jót tesz annak, aki elmeséli, átadja élettapasztalatát. És jót tesz annak is, aki meghallgatja, és mintegy adományként megismerheti a világ valóságosságát, s értesülhet a megváltoztatására irányuló szándékról."

Support: Digital;Paper